fbpx

Hogy is van a TB fizetés, ha külföldön élek?

TB fizetés, ha külföldön élek

Hogy is van a TB fizetés, ha külföldön élek?

Úgy látom, hogy elég nagy a kavarodás a TB fizetéssel, egészségügyi ellátásokkal kapcsolatban a külföldön élők, illetve külföldre költözők között, ezért most röviden összefoglalom, hogy mikor mi a teendő. Felhívom figyelmeteket, hogy ez csak INFORMÁCIÓS CIKK, nem szentírás és nem a törvény maga. Mindenképpen nézzetek utána, kérdezzetek rá külföldre költözéskor Ti magatok is a szabályoknak, különösen, ha nem EU-s országba mentek.

FONTOS ÚJ INFO! 2013. március 1-től megszűnt az ideiglenes külföldön tartózkodás kategória. Ez az 1992. évi LXVI. törvény  26. § módosítása. Aki külföldi letelepedés szándékával hagyja el az országot, külföldi letelepedési nyilatkozatot kell tennie, az ideiglenes külföldre költözést nem kell bejelenteni az okmányirodában, azonban a 3 hónapnál hosszabb külföldi tartózkodást az OEP-nél és a NAV-nál be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettségről részletesen a cikk alján olvashatsz.

2 fő szempont alapján dől el, hogy hol és mit kell fizetni:

a. Milyen jogcímen hagytad el Magyarországot?
b. Hol élsz?

Milyen jogcímen hagytad el Magyarországot?

Kétféleképpen hagyhatod el Magyarországot, ha külföldre költözöl 3 hónapnál hosszabb időre.  2013. március 1. óta, csak a végleges letelepedés kell bejelenteni az illetékes magyar települési önkormányzat népesség-nyilvántartó irodájánál (okmányiroda) vagy a külképviseleten.

a. Ideiglenes külföldi tartózkodás: Ilyenkor megmarad a magyarországi cím, mint állandó lakcím. Ezt 2013. március 1. óta nem kell bejelenteni, illetve a hazatérést sem, ha valaki jelenleg ilyen jogcímen tartózkodik külföldön.
b. Külföldi letelepedés: Ilyenkor a magyarországi lakcímet főszabályként törlik a nyilvántartásból, de ideiglenes lakcímnek meg lehet tartani.
Külföldi letelepedés

Kezdjük az egyszerűbbel. A második esetben, amikor letelepedés szándékával hagyod el Magyarországot teljesen egyszerűen alakul a egészségbiztosítás. Magyarországon nem kell fizetni, az új országban pedig kell. Akkor kerülhetsz kellemetlen helyzetbe, ha hazaköltözöl mégis Magyarországra, mert ebben az esetben az első évben csak megállapodáson alapuló egészségügyi ellátásra tudsz jogosultságot szerezni, ha nem kerülsz alkalmazásba vagy nem indítasz vállalkozást. Ezekben az esetekben természetesen azonnal biztosítottá válsz.
Ha viszont nem vagy se alkalmazott, se vállalkozó, akkor a következő feltételekkel köthetsz megállapodást az OEP-pel: „A megállapodást kötő nagykorú személy a minimálbér 50 %-a (a 2012. január 1-jétől érvényes 93.000 Ft-os minimálbér alapulvételével 46.500 Ft), a 18 évesnél fiatalabb gyermek pedig a minimálbér 30 %-ának (27.900 Ft) megfelelő összeg havi megfizetésével szerezhet megállapodáson alapuló egészségügyi ellátásra jogosultságot.” Ebben az esetben az első 6 hónapban csak sürgősségi ellátásra vagy jogosult, ezután jár teljes egészségügyi ellátás.
Ez azt jelenti nagyjából, hogy ha hazaköltözöl Magyarországra, de nem dolgozol, akkor a minimálbér 50%-t kell fizetned egy évig ahhoz, hogy biztosított legyél. Utána a jelenleg 6660Ft/hó egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Ideiglenes külföldi tartózkodás (Nem kell bejelenteni, de TB szempontból nem mindegy)

Első esetben, amikor ideiglenes külföldi tartózkodás jogcímén vagy távol, bejön a képbe az is, hogy hova költözöl.

1. EGT (Európai Gazdasági Térség: EU tagállamok, illetve Norvégia, Liechtenstein, Izland és Svájc) valamely állama.

Ebben az esetben KIZÁRÓLAG ott vagy köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni, Magyarországon NEM KELL és NEM SZABAD. Ekkor a külföldi biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül azt a lakóhelyed szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél be kell jelentened  a „Bejelentkező lap külföldön biztosítással rendelkezők részére” elnevezésű nyomtatványon.
Ekkor Magyarországon alapesetben az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra leszel jogosult, amennyiben külföldön kiváltod az Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EU-kártyát). A TAJ kártyát NEM használhatod.

Tervezett (gyógykezelési szándékú hazautazás esetén) ellátást a külföldi biztosító által kiállított – az előzetes engedélyt megtestesítő – E 112-es (2010. május 1-je után kiadott igazolás esetén: S2 jelű) nyomtatvány alapján lehet igénybe venni. Az engedélyt igazoló E 112 vagy S2 nyomtatvány kiadásának feltételeiről az illetékes – külföldi – biztosító nyújt felvilágosítást.

Amennyiben van Magyarországon állandó lakóhelyed (márpedig van, hiszen ideiglenesen jelentkeztél csak ki), akkor jogosult lehetsz Magyarországon is teljes körű egészségügyi ellátásra. Ennek feltétele a külföldi biztosító által kiállított igazolás (E106 vagy 2010. május 1. után S1). Ennek kiállítása függ az adott ország szabályozásától. Elképzelhető, hogy biztosítási jogviszony fennállásának időtartamához kötik (vagyis nem kapod meg azonnal) vagy a lakóhely fogalmát értelmezik máshogy, mint a magyar jogszabályok. Az OEP tapasztalatai szerint a Magyarországon teljes körű ellátásra jogosító igazolás kiállítására Nagy-Britanniában, Írországban, illetve Olaszországban munkát vállaló magyar állampolgárok esetében éppen a lakóhely fogalomnak a magyar jogszabályoktól eltérő értelmezése miatt nem kerül sor.

2. Egyezményes államok

Van néhány nem EGT ország, akikkel Magyarország szociális biztonsági egyezményt kötött. Ez a társadalombiztosítási jogviszony alapján nyújtott ellátásokat (betegségi és anyasági ellátások, baleseti ellátások, nyugellátások) és a munkanélküli ellátásokat szabályozhatja. Itt minden országgal különféle egyezmény van, ezért kiköltözés előtt feltétlenül egyeztess itthon az OEP-pel és a NAV-val. Néhány példa:
Horvátország, Montenegró és Bosznia-Hercegovina esetében hasonló a szabályozás, mint az EGT országoknál.
Kanadával a társadalombiztosítási jogviszonyokra, különösen a járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozik a szabályozás, egészségügyi ellátással kapcsolatos rendelkezéseket nem tartalmaz.

3. Harmadik államok (Ide tartozik pl. Argentína is.)

„Harmadik államnak minősül társadalombiztosítási szempontból, az Európai Gazdasági Térség és a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociális-biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam.” Itt függetlenül működik a biztosítás a két országban: Magyarországon és a célországban.

ITT JÖN A FONTOS, AMIRE NEM SZOKTAK FIGYELNI:

Amennyiben ilyen államban végzel kereső tevékenységet, vagyis dolgozol és Magyarországon lakóhellyel rendelkezel (mivel csak ideiglenesen jelentkeztél ki), úgy havi 6660 Ft (2013-ban ennyi) egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére vagy kötelezett a külföldi munkavállalásod tartamára is. A járulékfizetést a magyarországi lakóhelyed szerinti, állami adóhatósághoz kell teljesíteni.
Ez az az összeg, amit sokaktól hazaköltözésük után követel a NAV, ha addig nem fizették be.

Még néhány speciális eset:

Nyugdíjasok és családtagok biztosítása.
Párhuzamos tevékenység két vagy több tagállamban (vagyis, ha több országban dolgozol).
Egyéb spéci esetek az EU-n belül: pl. tengeri hajón dolgozók, egyik országban munkavállaló, másikban vállalkozó:

Az egészből pedig a konklúzió:

Mindenképpen érdemes előre tervezni, számolgatni, hogy mikor mi éri meg. Sok mindentől függ: Hova utazol? Mennyi időre tervezed? Megy-e a család? Tervezel-e hazaköltözni? Ha igen, mikor? stb.

Ez is érdekelhet:

Osszátok!
%d blogger ezt szereti: